Csákvár és környékén az alábbi látnivalókat ajánljuk figyelmükbe.
Csákvár Emlékház
Az egykori római város Floriana, majd a későbbi Csákvár és a csákvári fazekasság történetét mutatja be az 1964-ben alapított múzeum, amely állandó kiállítással tiszteleg alapítója, Kovács László Pál előtt, és emlékezik a település neves szülöttére, dr. Csányi Lászlóra. Állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Időszaki kiállításai alkalmával különféle művészek munkáit vonultatja fel. Az épület egykori tűzoltóság volt, hatalmas tornya magasodik a város közepén.
Előzetesen tett bejelentkezés alapján fogadunk látogatókat. Időpont egyeztetése az alábbi telefonszámokon lehetséges: +36 30/298-0051, 20/379-9230, +36 70/311-0125, +3620/945-7194
Fazekas Emlékház
A Csákváron működő egykori híres fazekasok munkásságát idézi a hagyományos parasztházban berendezett kiállítás, amelyben Horváth István fazekasmester élt és dolgozott. Előzetes egyeztetés alapján lehetőség nyílik fazekasbemutató megtekintésére, valamint az agyagozás, korongozás mesterfogásainak elsajátítására is. Ifj. Horváth István fazekasmester 1975-ben úgy döntött, hogy közel 250 éves házat átadja a Csákvár nagyközség tanácsának. Egyetlen kívánsága volt csupán, hogy halála után a csákvári fazekasok munkáját, életét, a fazekasság munkamenetét bemutató múzeumként működjön tovább. Különböző eszközök és szerszámok, félkész és elkészült edények segítségével ismerhetjük meg a csákvári fazekasság múltját, jelenét és jövőjét.
Geszner-ház
A csákvári Esterházy-kastély parkjához a Prinz-allee elnevezésű sétánnyal csatlakozó kisebb kertészeti egység feltehetően a 18. században keletkezett. Egy 1792 utáni térképen e helyen a Császár-patak mentén Mola (malom) felirat jelzi a népnyelven Gurdi-malomként ismert épületet. A korabeli Geszner-ház a vízimalom alapjára épült a tóvá duzzadt patak partján. Az Esterházy család nyári pihenőhelyként használta, s helységeiben könyvtárat, képtárat rendezett be. Ekkor kapta nevét Gessner Salamonról, a 18. századi költőről, aki verseiben a természet szépségét örökítette meg. Az idők során tönkrement épületet a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány építette újjá 1996 és 2000 között, és ma a Vértes Natúrpark látogatóközpontjaként működik. Alsó szintjén a Vértes Természettudományi Kiállítás működi, ahol a térség legjellemzőbb élőhelyeinek élőlényei elevenednek meg.
Esterházy-kastély
Magyarország klasszicista stílusú kastélyai között az első három helyen tartják számon. A csákvári Esterházy-kastélyt Fellner Jakab tervei szerint, gróf Galántai Esterházy János főispán kezdte építtetni 1760 és 1765 között. Először az udvarház készült el, a kastély építését 1778-ban kezdték el a fertődi kastély mintájára, eredetileg barokk-rokokó stílusban. Később Göttz Anton tervei szerint átalakították. Az 1810 és 1814 közötti földrengések miatt az épület felújításra szorult, és az átépítés után klasszicista stílusú lett, csak hátsó udvari homlokzata maradt eredeti formájában. A felújítási munkálatokat Charles Moreau tervei szerint végezték. A 365 helyiséges kastélyban volt könyvtár, képtár, színházterem, kápolna és vadászterem is. A jelenlegi konyha és ebédlő eredetileg lovarda és istálló volt. A kastély előtt két vörös márvány díszkút látható, amiket egy-egy bronz, színjátszásra utaló álarc díszít. Az épület 1954 óta TBC-kórház, jelenleg a Fejér Megyei Szent György Kórház Csákvári Intézeteként működik. 77 hektáros angolparkját Isidore Canevale tervei alapján, 1779-ben kezdték el telepíteni. A kertben körülbelül 400 fafaj található, köztük több mint 200 éves platánok és vadgesztenyefák, ezenkívül több szobor és építmény is. Az épület (aula, régi színházterem és az eredeti fürdőszoba maradványa) csak szervezetten és csoportosan látogatható, gondozott angolparkja azonban egyénileg is megtekinthető. Az angolpark nevezetességei a Grotta, a Napóra és a szentháromság szobor.
Csíkvarsai-rét
A csíkvarsai-rét csodálatos mocsárvilága a Pannon-tó maradványainak feltöltődése, majd a Zámolyi-medence süllyedése nyomán kialakult tó helyén maradt fenn. Az 500 ha területű rét a hajdan tó és lápvilág helyén terül el. Jellegzetessége, hogy mocsara zsombékos területeivel és gémeskútjaival, szürke marháival tipikus hortobágyi tájat idéz. A Csíkvarsai-rét gazdag vízvilága 1982-ben a Vértes Tájvédelmi körzet részeként védetté vált. Európa leghíresebb madár élőhelyeként számon tartott terület ideális táplálkozó- és pihenőhelye hazánkban költő és a területen átvonuló vándormadaraknak. A réten kalandozva látunk szürke marhát, vízibivalyt, szamárcsordát és lovakat, de a területén apró állatokban és növényritkaságokban is igen gazdag. Ideális turisztikai kirándulóhely, ahol élményekkel, látnivalókkal és ismeretekkel gazdagodhatunk.
Báracházi-barlang
A Guba-hegyben található, kultúrtörténeti szempontból jelentős Báracházi-barlang három nyílása van. 1924-ben kalandvágyó turisták kezdték először feltárni a barlangot, mely Európában is nagy feltűnést keltett. További kutatások nyomán kiderült, hogy a világ egyik legrégebbi barlangja, amely eltűnt korok nyomait varázsolja elénk. Az itt feltárt leletegyüttes legismertebb tagja a háromujjú ősló (hipparion), a kardfogú tigris és a csákvári hiéna. A római kor emlékét a barlangban található felirat őrzi. A barlangot napjainkban jellemzően denevérek lakják, ezért javasoljuk, hogy csak áprilistól-októberig látogassuk.
Gidrán ménes
A ménes 1993-ban Horváth József alapította, aki gyermekkorától élete végéig kötődött ehhez a fajtához. Halála után felesége, Horváth Józsefné szorgalmazására folytatódott tovább a tenyésztést. A gidrán Magyarországon tenyésztett őshonos fajta, amely sport- és hobbycélokra egyaránt használható, kemény természetű, kitartó, gazdájához ragaszkodó állat. Magyarországi állomány kb. 10%-a Csákváron található. A Csákváron található ménes lovai több nemzetközi kiállításon vettek már részt eredményesen. A múlt század elején a gidránt jellemzően huszárlóként használták, de a falkavadászatokon is megállta a helyét.
Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Panoráma Tanösvény
A 2014 októberében átadott Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és a hozzá szervesen kapcsolódó Panoráma Tanösvény kellemes kikapcsolódást nyújt kicsiknek és nagyoknak.
A Múzeum betekintést enged a vadász és erdész hívatások mindennapjaiba, tárgyi emlékek segítenek megismerni a sokszor embert próbáló és komoly szakmai felkészültséget igénylő feladatok sokaságát. A szélesebb közönség érdeklődésére tarthat számot a déli-Vértes jellegzetes, szubmediterrán mikroklímáján létrejött élőhelyeinek és állatvilágának bemutatására létrehozott diorámánk.
A fenti hivatásokhoz kapcsolódó kulturális értékeink gyűjtése és megismertetése is kiemelt célunk. Szűkebb környezetünk nagy múltú nemesi családjai, a csákvári Esterházy és csákberényi Merán dinasztiák igen jelentős és kiemelkedő színvonalú erdő- és vadgazdálkodást folytattak. Fennmaradt tárgyi emlékeik az állandó, illetve több időszaki kiállításunk alapját képezik. Különleges szerepe van múzeumunk életben Csákberény szülöttének, a Habsburg-Lotharingiai-ház leszármazottjának, a számos nemzetközi díjjal és a Magyar érdemrend tiszti keresztjével kitüntetett Ifjabb Gróf Merán Fülöp vadászírónak. Írói munkássága méltán vívta ki nem csak a vadászat szerelmeseinek, de a széles olvasói közönség elismerését is.
A 4,6 kilométer hosszúságú és 120 méter szintemelkedésű Tanösvény a déli-Vértesre jellemző mozaikos élőhelyek sokaságán vezet keresztül. Az állomásokon a látogatók többek között megismerkedhetnek a kopárfásítás embert próbáló munkájával, illetve ezen feketefenyvesek természetszerű karszt-bokorerdőkké történő visszaalakításának feladatával. A zárt sziklagyepekkel tarkított virágos kőrissel elegyes molyhos tölgyes karszt-bokorerdők régiójába érve két gyönyörű kilátópontról csodálhatja meg az idelátogató a festői szépségű tájat. A második kilátópontról lenyűgöző szépségű völgyrendszer tárul elénk, illetve a távolban, tiszta időben látható a Velencei-hegység és Székesfehérvár magas épületei is. A visszaút során szinte egyik pillanatról a másikra a Pénzverő-völgy bükk és magas kőris faóriásai között találhatjuk magunkat, majd a Mária-kép érintésével érjük el a Múzeumtól már csak néhány száz méterre létesített, 12 férőhelyes vadmegfigyelő pontot, ahol egy kis szerencsével és az erre vonatkozó ajánlások betartásával akár gímszarvassal, őzzel, vaddisznóval és muflonnal is találkozhatunk.
A Tanösvényen három helyszínen vannak kihelyezett padok a megpihenni vágyók számára, míg a Múzeum mögötti indulóállomáson a padok mellett kialakított tűzrakó hely és hulladéktároló is rendelkezésre áll.
Jelen sorok írásakor immár sokadik időszaki kiállításunkat rendezzük, emellett azonban szeretnénk még inkább közösségi térré formálni a Múzeum környezetét játszótérrel, büfével, valamint a tanösvény indulóállomást további turisztikai létesítményekkel fejlesztve.
A Tanösvény és a Múzeum egyaránt minden évszakban kiváló úti cél, érdemes felkeresni minket!
Nyitvatartás:
hétfő-szerda: szünnap, (előzetes bejelentkezés alapján (legalább 10 fős csoportok számára, 10 nappal korábban egyeztetett időpontban, 10 és 15 óra között)
– csütörtök: 10-16 óráig
– péntek: 10-16 óráig
– szombat: 10-16 óráig
– vasárnap: 10-14 óráig
Belépődíjak: Felnőtt: 1.200 Ft/fő Diák, nyugdíjas 600 Ft/fő
Családi (2 felnőtt, 2 gyerek): 2400 Ft/fő
Csoportos: 10 fő felett: 600 Ft/fő 6 év alatt: ingyenes
