Mester Zsolt bronzjelvényes túravezetőnk beszámolója a táborról
2022-ben is sikerült megvalósítani a Csákvári Természetjáró Egyesület nyári táborát
az Aggteleki-karszt páratlanul szép vidékén.
A tábort 4 napig családias hangulatban a Baradla barlang bejárata lábánál sátras kempingben töltöttük.
Első napon, csütörtökön reggeli órákban kocsikba szálltunk és Aggtelek felé vettük az irányt.
Ebéd előtt meg is érkeztünk a kempingünkbe, majd ebéd után a táborhelytől 5 kilométerre levő Vörös-tói barlang hosszú túrájához csatlakozzunk és 2,3 kilométeres földalatti túrával megcsodálhattuk ezt a páratlanul szép barlangunkat.
A túra útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad, melyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után valósággal végig dübörög a víz. Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között vezetett az utunk, mely érintette Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót. Közelről láthattuk egy Sárkányfejet is, valamint a túra érintette a barlang legnagyobb termét, az Óriások termét, ahol a barlang akusztikájából lehetett ízelítőt kapni.
A túra Jósvafő barlang bejáratnál ért véget és jégkrémezés után innen busszal utaztunk vissza a kocsikhoz.
Miután visszaérkeztünk s táborhelyünkre felállítottuk a sátrainkat majd felfedeztük a játszóteret, este a tábortűz mellett felszabadult hangulatban vártuk, hogy még milyen kalandok vártak ránk.
Második napon, pénteken korán keltünk mert tudtuk, hogy aznap Kéktúra vár ránk.
Reggeli után megcsináltuk a szendvicseket és csoki kíséretével elpakoltuk a hátizsákunkba. Felkerekedtek és neki vágtunk a táborunk mellett elhaladó Országos Kéktúra Aggtelektől keletre induló szakaszának. Túránk rögtön a Baradla barlang bejárata felett magasodó sziklafal mögött haladt, ami jelentős szintemelkedés leküzdését jelentette. A túra első szakaszán gyönyörű karszt bokor erőm keresztül haladt majd fokozatosan felváltotta bükkös erdők. Mivel sok gyerek túra társunk volt ezért a csapat egyik része Jósvafőig túrázott a csapat másik fele pedig tovább haladt Sádvár majd Szögliget irányába.
Túra végén a fagyit természetesen nem hagyhattuk ki.
Este miután visszaérkeztünk a táborba finom lecsót főztünk bográcsban.
Harmadik napon is korán megettük a reggelit, mert ez a nap a szomszédos Szlovák
karsztba kóstoltunk bele.
Határtól nem messze Torna nevű felvidéki falu, ami felett magasodik a Tornai vár.
A falu központjában leparkoltunk az autókkal, majd a hátizsákot felvettük a hátunkra és a várhegy felé vettük az irányt. 1 óra túra után fel is értünk a páratlan panorámát nyújtó történelmi kővárba. A vár sajnos romos állapotban van, de öröm volt látni, hogy szorgos várvédő kezek dolgoztak a vár falai megmentésén. A vár építéséhez szükséges anyagokat, csak kézi erővel lehet felvinni és java részt a turisták viszik fel, ebből mi sem maradtunk ki.
A várból leérkezve betértünk egy helyi étterembe, ahol a tájra jellemző ételt fogyasztottunk ebédre.
Ebéd után picit még északabbra vettük az irányt. Pár kilométerre a hegy hihetetlenül szép völgyet rejt magában. A Hájska-völgy mélyebben halad a Hájsky patak, ami megannyi vízeséssel kápráztatott el minket. Ezeknél a gyönyörű vízeséseknél egy napot el tudtunk volna túrázni, de az idő sajnos hamar rosszra fordult ezért vissza túráztunk az autókhoz és Rozsnyó városa felé vettük az irányt.
Rozsnyót a bányászvárost német telepesek alapították a 13. században.
Főtére Rozsnyó 15. században kialakult központja a legnagyobb négyzet alakú tér Szlovákiában.
A négyzet alakú főteret színes polgári házak veszik körül, melyek különösen hangulatossá teszik a kisvárost. Keresd meg a városháza kék színű épületét is! A tér közepén található az 1650-es években épült reneszánsz Őrtorony. A torony előtt Andrássy Franciska, az „özvegyek, árvák, ügyefogyottak jóságos szívű támogatójának” márványszobra található. A tűztorony mögött található a Ferences templom.
Miután körbejártuk, a történelmi főterén ettünk egy fagyit, és a tábor felé vettük az irányt.
Mint minden este ezúttal is tábortűz felett bográcsoztunk és a tűz fényénél estig beszélgettünk.
Negyedik napon az utolsó tábor napunkra ébredtünk.
Reggeli után elbontottuk a sátrainkat, összepakoltunk és elbúcsúztunk a Baradla kempingtől és az Aggteleki karsztól.
A negyedik nap fő programja Lillafüred felfedezése volt.
A Szent István barlang bejárásával kezdtük a Lillafüred kirándulásunkat.
A fokozottan védett Szent István barlang bejárata a Palotaszállótól 500 méterre található, az Eger-Miskolc műút mellett. A barlang járatainak teljes hossza 1043 méter, a bejárható szakaszok hossza 170 méter, függőleges kiterjedése 94 méter. Az üreg tulajdonképp egy forrásbarlang, melyet a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén található víznyelőkön keresztül a felszínről a mélybe jutó karsztvíz alakított ki. A barlangot 1913-ban fedezték fel, járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, majd a nagyközönség előtt 1931 augusztusában nyitották meg, 1991-ben pedig gyógybarlangá nyilvánították. Legmélyebb ismert szakasza a Pokol nevet viseli. A megnyitott szakaszon érdekes képződmény a Mamutfogsor, a cseppkövesebb barlangszakasz a Meseország, az Oszlopok csarnoka és a Színházterem.
Barlang bejárása után megnéztük Magyarország legmagasabb vízesését.
A Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, a Szinva patak eredetileg a hámori-tóba torkollott. A 20 méter magasból lezúduló függőleges esésű vízesés három szakaszból áll.
A télen és nyáron egyaránt lenyűgöző látványt vízesés a Palotaszálló függőkertjéből is látható. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején épült, emiatt ennek
megerősítésére ki kellett építeni egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert. Az így keletkezett falon jut le a patak a Hámori-tóba.
Mivel megint rosszra fordult az idő ezért ebéd után hazafelé vettük az irányt.
Nagyon kellemes aktív sportos kikapcsolódás volt a 2022-es Csákvári Természetjáró Tábor.